valohalo_gondolatok_mitol_hazassa_a_hazassag

Kiknek íródott ez a fejezet? Azoknak, akik őszintén keresik a megoldást a házasságukra, és akik nem zárkóznak el attól sem, hogy Isten megoldás lehet a kérdéseikre.

A fejezet nem javasolt olyanoknak, akiknek eleve fenntartásuk van Istennel, illetve olyanoknak, akik érzelmi ráhatásra várnak.

 

 

Érdekes, hogy többen jöttek már oda hozzám hogy mi az élet értelme, célja. De még senki sem jött megkérdezni, hogy mi a házasság célja, értelme. Vajon miért? Olyan könnyű a válasz? Vagy mindenki tudja?

Nem hiszem. Azt gondolom, hogy az ember fél feltenni ezt kérdést, vagy kibújik a felelősség elől.

A válasz részben adott az Ósz-ben és teljesen az ÚSz-ben.

(Efézus 5:31-32) „Azért elhagyja az ember apját és anyját, és ragaszkodik a feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.”

Egyszerű kijelentés, amit az emberiség 2000 év alatt sem tudott megvalósítani. Nem azt mondom, hogy nem próbálta, de az emberi erőből való próbálkozások, kudarcba fulladtak.

Olyasmit mond ez a rész, hogy

„Élj úgy a pároddal, hogy az tükrözze Krisztus kapcsolatát az egyházzal.” Szeresd úgy a párodat, mint Krisztus az egyházat. Tehát akik látják a házasságodat, azok ugorjanak fel, mint akit megcsíptek: ”Húha, ha így szeret Isten, akkor gyorsan neki akarom adni az életemet.”

Mit jelent ez? Az ember bűnös – vagyis azt gondolja, hogy vagy nincs Isten vagy van, de az őt nem érdekli. Ezért örök halál vár rá. De Isten szereti az embert, és ezért elküldte Fiát, Jézust, hogy fizesse ki az ember helyett a tartozást. Jézus tökéletes életet élt, és kereszthalálával fizetett minden bűnért.

Aki elfogadja ezt az áldozatot, annak Isten megbocsát. Elfogadni ezt az áldozatot, azt jelenti, hogy valaki megtér, Istennek adja az életét. Hiszem azt, amit a Biblia mond, hogy aki Isten szava szerint él, az boldog lesz, és túláradó életet fog élni.

Nem azon kell problémázni, hogy „nekem van igazam” meg hogy „engem ki ért meg”, vagy, hogy „ugye megmondtam,” hanem meg kell tanulni adni, adni, adni, adni, adni, adni, adni, adni, adni, adni, adni, adni, adni. És adni nehéz, különösen, ha nem kapunk az emberektől. Nem is lehet máshogy, mint úgy, hogy kapunk hozzá erőt nem horizontálisan, hanem vertikálisan. Egy lemerült akkumulátorú autót nem tudsz beindítani, és működésben tartani egy másik lemerült akkuval.

Pár hónapja lemerült a Suzuki akkuja, és mivel nem tudtuk, hogy ez a baj, csak nem indult az autó, ezért elhívtunk egy régi jó havert, hogy segítsen. Izgatottan sétált le-fel, és közben ezt mondogatta a bajsza alá: „Jó vagyok, nagyon jó vagyok.”

És teljesen igaza volt, hiszen késő este ugrasztottuk, nem tudtuk megmondani mi lehet a baj. Ő pedig minden akadályt félreseperve jött segíteni. Aki ilyet tesz, az jó ember, sőt nagyon jó.

De nem volt elég energiája, és ha nincs energia, akkor ő sem tud segíteni. Energia hiány van a mai házasságokban. Szeretnénk tenni a jót, de nincs hozzá erő. Honnan lehet venni? Honnan lehet kapni? Honnan lehet beszerezni?

Olyan általános és gyakori, hogy manapság azt halljuk: ”Szeretnék önzetlen lenni, de nincs hozzá erőm. Miért is nem ért meg engem, legalább egy kicsit valaki?”

Döbbenetes hogy milyen roncs országban élünk. Az emberek lelkileg szét vannak lőve, mint Hitler tankja a világháborúban. Úgy nőnek fel a gyerekek, hogy nem dicsérik őket a szüleik, és még meg is úszták olcsón, ha csak nem dicsérik. Mert a többséget szidják, szapulják, kritizálják, cikizik és még minden rossz, ami létezik.

Jajj, ezeknek a szülőknek, mert Jézus azt mondja: „Aki megbotránkoztat egyet e kicsiny gyermekek közül, jobb lenne neki, ha malomkövet kötne a nyakára, és úszni menne.”(Luk.17:1-6) Kevés szülő van vele tisztában, hogy itt Jézus róluk beszél. Nem lehet felelőtlenül továbbadni a Te családi szenvedéseidet és átkaidat a gyerekednek. Igen, azt olvassuk, hogy „megbüntetem az atyák vétkét a fiakban”, és az a büntetés legfájóbb része, hogy engedem, hogy lemásolja a gyerekem a rossz viselkedés mintáimat.

De ennek nem kell így lennie.

Kedves Szülő!

Jogod és kötelességed megtörni az évszázados átkot. Jézus nem viccből mondja, hogy „elközelgetett az Isten országa”, vagyis maga Isten jött el közétek. És gondolj csak bele, ahol Isten országa van jelen, ott nem fér meg a Gonosz, semmilyen formában. Bármikor, amikor Jézus és az Ő királysága terjeszkedett, akkor a Sötétség erői visszavonultak.

Jézus ma is itt van az Ő Lelkével és Országával. Ma is lehet, sőt kell Őt választani, életedet a kezébe tenni, az uralmat Neki adni. Személyesen felelős vagy, hogy meghozod-e ezt a döntést. Mert utána meg fog változni az életed. Bűneid megbocsáttatnak, a múltad rendezve lesz. Nem marad benned gyűlölet, meg nem bocsátás a te szüleid felé. Ugye ezek után nem csodálkozol, hogy Krisztusra kérlek, békülj meg Istennel. (2.Kor 5:20)

 

Tehát a jó házasság olyan, mint a csokor virág.

  1. Akik benne vannak, szeretik egymást tiszta szívből.
  2. Azt keresik és teszik, hogy a másiknak mi a jó.
  3. Tükrözik Isten szeretetét a világ felé.
  4. Megszabadultak a magukkal cipelt családi átkoktól.
  5. Szeretik, biztatják, építik a gyerekeiket.

 

 

Ilyen házasságod csak Istennel lehet.

Fontos kiegészítést kell tenni.

Amikor valaki visszaél a házassággal, a másik szeretetével, nem teljesíti házastársi és emberi kötelezettségeit, amikor beteg és nem gyógyíttatja magát, akkor a párjának szabadsága van elmenekülni, védeni saját és gyermekei életét.

De mindig joga van valakinek ÖNKÉNT lemondani a szabadsághoz való jogáról, lehetősége van úgy viselkedni, mint az átszúrt fülű rabszolgák, a „dúloszok”. Ez pedig a következőt jelentette: amikor a tulajdonos felszabadította a rabszolgát, az önként választhatta azt a lehetőséget, hogy odaáll az ajtófélfához, engedi, hogy a fülét átszúrják annak jeléül, hogy ő önkéntes rabszolga, aki azt választotta, hogy azért, hogy együtt élhessen a családjával vállalja az önkéntes rabszolgaságot. Az ilyen rabszolgát már nem lehetett felszabadítani, mert önként lett rabszolga örökre.

Szóval ilyen szabadsága mindig van a házasfélnek. Kitartani a másik mellett, ha nem érdemli, nem képes, nem méltó. És ez a kép azt írja le, hogy így szeret bennünket Isten, ahogy vagyunk, fenntartás nélkül, alkalmatlanul, képtelenül, esélytelenül. És ez az a kép, amit a házasságnak tükröznie kellene a világ felé. Feltétel nélküli elfogadás olyan erővel, ami Istentől származik. Ez a házasság egyik legfontosabb célja.